Sosem tagadtam, sőt, büszke is vagyok rá, hogy a hazai piaci viszonyok és egzisztenciális közállapotok miatt magam jóval nagyobb felelősséget érzek a kaposváriak körülményei iránt, semmint az megszokott például Nyugat-Európa városaiban. Ennek oka egyszerű: a hazai piaci szektor legerősebb szereplői jellemzően ma még nem magyar vállalkozások, hanem nemzetközi cégek, amelyeknek – érthető módon – elsődleges céljuk a minél nagyobb haszon elérése.


A külföldi multit nyilván kevésbé foglalkoztatja, hogy a neki dolgozók életszínvonala hogyan alakul, az sem igazán érdekli, hogy az általa fizetett bér lehetővé teszi-e például a családalapítást, a megtakarítást, a biztonságérzet erősítését, a kiszolgáltatottság csökkentését. Másképpen fogalmazva: egy külföldi befektetőnek nyilvánvalóan nincsenek ránk vonatkozó nemzetpolitikai szempontjai, amikor beruház Magyarországon, s persze a profitja sem nálunk hasznosul, hanem rövid úton megy ki az országból.

A magyar kormány és a hazai önkormányzatok azonban nem gondolkodhatnak így, nem alapozhatnak erre. Szabályozóként nyilván meghatározhatják azt a jogi környezetet, amelyben a cégek működnek, ám figyelemmel kell lenniük a versenyképesség megőrzésére is, vagyis arra, hogy a hazai, regionális, helyi piac még mindig vonzóbb legyen egy beruházónak, mint egy másik ország kínálata.

És persze mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az élet mind több területén működjenek olyan hazai vállalkozások, amelyek mind minőségben, mind pedig árban kiállják a próbát. Ehhez erősíteni kell a szuverén magyar gazdaságot, olyan lehetőséghez kell juttatni a helyi közösségeket, amelyek révén fejlődhetnek, növekedhetnek a munkát adó cégek. Szerencsére a kormány stratégiája is ez, erről éppen Csepreghy Nándor beszélt a kaposvári vállalkozóknak azon a konferencián, amelyet szerdán rendeztünk városunkban.

gazdaságfejlesztés

A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kijelentette: Magyarország gazdasági növekedése szempontjából kiemelten fontos a megyei jogú városok szerepe a foglalkoztatás és a helyi gazdaság bővítése terén, ezért a kormány részben gazdaságösztönző szabályozókkal, részben pénzügyi források biztosításával segíti törekvéseinket.

A Modern Városok Program és a Területi Operatív Program révén ezért rendelkezhetünk akkora összeggel, amekkorával az elmúlt évtizedekben nem volt módunk segíteni a fejlődést. Most megkaptuk tehát a lehetőséget arra, hogy a helyi sajátosságok figyelembe vételével magunk döntsünk a fejlődés irányáról, arról, hogy a hozzánk érkező milliárdok a lehető legnagyobb hatékonysággal mobilizálják a helyi gazdaságot, s eljussunk oda, hogy mindazok dolgozassanak, akik munkával akarják megteremteni önmaguk és családjuk biztonságát.

gazdaságfejlesztés

2020-ig városunk 13 milliárd forintot költhet gazdaságfejlesztésre, vagyis azokra a fontos lépésekre, intézkedésekre, amelyek révén élhetőbbé, biztonságosabbá és erősebbé tehetjük Kaposvárt. Lehetőségünk nyílik arra, hogy 2017-től új kedvezményeket nyújtsunk a helyi vállalkozásoknak annak érdekében, hogy együtt dolgozva, közös munkával léphessünk előre.

A kutatási és fejlesztési tevékenységet folytató vállalkozások iparűzésiadó-kedvezményt kaphatnak, azok a cégek pedig, amelyek beruházásaikkal újabb munkahelyeket hoznak létre, álláshelyenként 500 ezer forinthoz juthatnak hozzá. Az önkormányzati tulajdonú területek vételárából egy beruházás esetén a város félmillió forintot elenged minden egyes újonnan létrehozott munkahelyért cserébe.

gazdaságfejlesztés

A hiányszakmában dolgozó 35 év alatti fiatalok egy éven át havi százezer forint többletfizetést kapnak az önkormányzattól, és harminc lakást is építünk számukra. Kedvezményes, akár ingyenes építési telekkel is segítjük letelepedésüket. És persze fenntartjuk azt az ösztöndíjunkat is, amely a helyben szakmunkát tanuló diákok megtartását szolgálja.

Új ipari parkok kialakítását is megkezdjük, s a már meglévő négy ipari területünk megújítása is megtörténik. A közlekedésfejlesztés kiemelt része lesz a következő éveknek: Kaposváron új autóbusz-telephely és közlekedési központ épül, elkészül a négysávos, településeket elkerülő 67-es gyorsút az M7-es autópályáig, és megújul a vasúti közlekedés is, mind Budapest, mind pedig Fonyód irányába.