Magyarország fejlődésének természetesen nem kizárólagos, de kiemelkedő jelentőségű alapkérdése, hogy a megyei jogú városokat, valamint a térségi központokat modern városokká lehessen fejleszteni.


 A megállapodás preambuluma egyértelműen megfogalmazza, hogy az aláírói a XXI. század elején mit is értenek a „modern város” kifejezés alatt. Olyan „otthonos és családias közösséget, biztonságos környezetet, ahol van munkalehetőség, javulnak az életkörülmények, ahol minden megtalálható, elérhető helyben, ahol megbecsült embernek érezzük magunkat, ahol szépülnek az utcák, a terek, az épületek, ahol pezseg az élet.”

Természetesen a sok hasonlóság mellett jelentős különbségek is vannak az egyes megyei jogú városok helyzete, körülményei és problémái között. A modern városok megállapodás tehát a közös célrendszer mellett az egyes városok vonatkozásában eltérő fejlesztési irányokat kell, hogy megfogalmazzon. Az adott városra kell szabni. A fókuszban természetesen mindenhol a gazdaságfejlesztés áll, hiszen ennek sikeressége teremtheti meg a fenntartható és fokozatosan fejlődő modern várost.

Székesfehérvár esetében a klasszikus gazdaságfejlesztési korszak lezárult. Városunkban a gazdaságfejlesztés az életminőség javítását, lakóövezetek építését, a szakképzett munkaerő számára vonzó városi környezet kialakítását jelenti. Ezt jól tükrözi az aláírt megállapodás is, hiszen abban az egészségügyi, a kulturális és a sportfejlesztések mellett ugyanúgy szerepelnek a fenntarthatósághoz egyre inkább hozzátartozó környezetvédelmi célok is.

A kétkedők persze most is rögtön megfogalmazták, hogy ezen célok megvalósíthatóak-e vagy csupán egy kommunikációs termékről van szó. Éppen Székesfehérvár szolgálhat azonban egy olyan korábbi példával, ami a mostani szándékok komolyságát is jól jelzi. Városunk ugyanis egy hasonló szellemű megállapodást kötött a kormánnyal 2013-ban. Az akkor - a Szent István Emlékév keretében Székesfehérváron tartott kihelyezett kormányülésen - hozott döntések mára vagy már megvalósultak, vagy azok végrehajtása folyamatban van. Jó esély van tehát erre a modern városok megállapodás esetében is, amelynek fedezetét természetesen meg kell teremteni. Össze kell hangolni az európai uniós, a nemzeti és a városi fejlesztési forrásokat.

Magyarország kormánya, valamint Székesfehérvár önkormányzata között még május végén létrejött megállapodás egyes pontjainak végrehajtása tekintetében már el is indultak a folyamatok. Megkezdődtek a tárgyalások a szaktárcák és a város között, megkezdődött az előkészítő munka. Biztos vagyok abban, hogy ha a programot közösen végre tudjuk hajtani 2020-2022-ig, akkor teljesül a megállapodásban rögzített alapcél, miszerint „olyan modern magyar városokat építsünk, ahol az ott lakók szeretnek élni, maguk igényei szerint rendezhetik be az életüket, és a városuk ebben támogatja, segíti őket”.